10.1. Teljes átalakítás étel- és italnevek fordításakor
10.2. Teljes átalakítás gyermekjátékok fordításakornál
10.3. Teljes átalakítás személyneveknél, állatneveknél, mesefiguráknál
10.4. Teljes átalakítás megszólítások fordításakor
10.5. Teljes átalakítás történelmi reáliák fordításakornémet magyar fordítóiroda xix. ker
10.6. Teljes átalakítás frazeologizmusok fordításakor
10.7. Teljes átalakítás, helyzetmondatok fordításakor
10.8. Teljes átalakítás mennyiségi kifejezések fordításakornémet nyelv beszélő millió
10.9. Teljes átalakítás valamely forrásnyelvi formára való utaláskor
A teljes átalakítás - mint látjuk - nyelvpártól és fordítási iránytól független átváltási művelet. Egyvalamitől nem független a teljes átalakítás gyakorisága: a fordítandó szöveg műfajától. Szépirodalmi fordításban többször van szükség teljes átalakításra, mint például tudományos szövegek fordításában.városnézés németül budapest
11.1. A veszteségek típusai
11.1.1. Sorozatos veszteségek
11.1.2. Veszteségek latinizmusok fordításakor
11.1.3. Veszteségek forrásnyelvi utalások fordításakor
11.1.4. Veszteségek célnyelvi utalások fordításakorhivatalos német fordítás budapest ár ft
11.2. A kompenzáció típusai
11.2.1. Lokális kompenzáció
11.2.2. Globális kompenzáció
A kompenzáció, azaz a fordítás során elkerülhetetlen veszteségek pótlása nyelvpártól és fordítási iránytól független átváltási művelet. fordításspecifikus művelet, mert a fordítói tevékenység lényegéből fakad, abból, hogy kódváltás esetén mindig vannak veszteségek, s ezeket a veszteségeket más eszközökkel kell pótolni. A lokális kompenzáció esetén a veszteség (pl. tájnyelvi jellegzetességek) és visszaadása jól körülhatárolható, a globális kompenzáció megnyilvánulásait azonban csak a mű egészében tudjuk nyomon követni. A globális kompenzáció során a fordító arra törekszik, hogy a fordítás eredményeképpen keletkezett célnyelvi szöveg ne legyen szegényebb, színtelenebb, mint az eredeti célnyelvi szövegek. Látszólag itt csak a célnyelvi norma betartásáról van szó, de valójában többről. A fordítási norma megjelenésével állunk szemben, mivel arról, hogy bizonyos kifejezések a fordításba bekerüljenek, a fordítónak külön kell gondoskodnia. A "hozzátesz - elvesz" játékot természetesen csak jó arányérzékkel lehet végezni, a célnyelvi szöveg "dúsítását" nem szabad túlzásba vinni, óvakodni kell a túlfordítástól.übersetzungsbüro ungarisch deutsch 19. bezirk
1.1. A nemek konkretizálódása
1.2. A nemek generalizálódása
1.3. Tudatos konkretizálás
1.4. A konkretizálás eszközei
A személyes névmás konkretizálása jó példája annak, hogy egy egyszerű különbség a nyelvek grammatikai rendszerében milyen messzemenő következményekkel járhat a fordításra nézve. A konkretizálódás a magyarról IE nyelvekre való fordításban, a generalizálódás az IE nyelvekről magyarra való fordításban automatikusan végbemegy, akár akarja a fordító, akár nem.fremdenführer budapest deutsch
A konkretizálódás ellen a fordító nem tehet semmit, hiszen az IE nyelvekben nem lehet úgy megfogalmazni a mondatokat, hogy a szereplők nemét homályban hagyjuk. A generalizálódás ellen azonban, ha az félreértést okozhat, sokmindent tehet. A fordítás során eltűnő személyes névmásokat nagyon sokféle eszközzel - vezetéknévvel, keresztnévvel, becenévvel, gúnynévvel, a szereplő foglalkozásának, korának, családi állapotának megnevezésével stb. - pótolhatja. Ezek nem semleges nyelvi eszközök, a közülük való választás sok szempont egyidejű mérlegelését kívánja a fordítótól.ungarisch schimpfwörter
Mivel a személyes névmások konkretizáló fordítása többletinformációt visz a célnyelvi szövegbe, ezt a műveletet a fordítói tevékenységre általában jellemző explicitáció egyik megnyilvánulásának tartjuk.
2.1. Mondathatárok felbontása (több mondat)
2.2. Mondategységek felemelése a mondat szintjére (több mondategység)
2.2.1. Főnévi szerkezetek felemelése a mondat szintjére
2.2.2. Melléknévi és határozói igenévi szerkezetek felemelése
2.2.3. Főnévi igenévi szerkezetek felemelése
A mondategészek felbontásáról általában elmondható, hogy jórészt fakultatív átváltási művelet. Az alanyok különbözősége lehet ugyan oka a felbontásnak, de nem teszi kötelezővé. Általában egyetlen olyan különbség sincs a nyelvek között sem a nyelvi rendszer, sem a nyelvhasználat szintjén, amely kötelezővé tenné a mondathatárok megváltoztatását a fordításban. Pl. egyetlen nyelvi rendszernek sincsen olyan tulajdonsága, amely kizárná bizonyos hosszúságon túlmenő mondatok szerkesztését.ungarisch zeugnis übersetzung preis eur
Bizonyos nyelvi rendszerbeli sajátosságok befolyásolhatják a felbontások gyakoriságát, mint azt az előző példákból láthattuk, de egészében a mondatok (mondategészek) határának megváltoztatására jóval ritkábban kerül sor, mint arra a műveletre, amelynek során a fordító a tagmondatok (mondategységek) határát változtatja meg, s a célnyelvi mondat több mondategységből fog állni, mint az eredeti. A mondategészek felbontása nyelvpártól és fordítási iránytól független általános átváltási művelet, amelyre viszonylag ritkán kerül sor, s hogy mikor, az nagyrészt a fordítók egyéni stratégiai megfontolásaitól függ.ungarisch übersetzung preis ft
Egészen más a helyzet a mondategységek felemelésével. Ez nyelvpártól és fordítási iránytól függő átváltási művelet. Mint láttuk, az IE nyelvekről magyarra való fordításban megy végbe. A felemelés oka részben az IE és magyar főnevek bővithetőségi különbségeiben, tehát az illető nyelvek rendszerbeli különbségeiben keresendő. A fordítók azonban akkor is gyakran végeznek felemelést, ha erre semmi nem kényszeríti őket, s az eredeti mondat felemelés nélkül is könnyen lefordítható.ungarisch fachübersetzer handel preis ft
Rövid mondatokról van szó, nincs bennük sem igeneves szerkezet, sem bővített főnévi szerkezet, a fordító mégis felemelést alkalmazott, növelte a mondategységek számát. Vajon miért tette? Korábban is felmerült már, amikor a fordítói választások okára kerestünk magyarázatot, hogy valamiféle analógiás magyarázatot találtunk. Például azt, hogy a fordítók olyan sokszor kényszerülnek konkretizálni az IE nyelvek általános jelentésű igéit a magyar fordításban, hogy akkor is konkretizálnak, amikor erre nem lenne feltétlenül szükség.
Ugyanez mondható el a felemelés műveletéről is. Az IE mondatok igenévi és főnévi szerkezeteit olyan gyakran kell a fordítóknak felemelniük, önálló mondategységgel fordítaniuk, hogy akkor is ezt a megoldást választják, ha erre nem lenne feltétlenül szükség. Mindkét esetben az IE nyelvekről magyarra való fordítás általános tendenciáit követik, tehát helyesen járnak el.
Az analógián kívül van még egy oka a felemelések gyakoriságának: az explicitáció elve. A fordítók - ha több célnyelvi megfelelő között választhatnak - hajlanak arra, hogy az explicitebb, kifejtettebb megoldást részesítsék előnyben.
3.1. Mondatok összevonása (kevesebb mondat)
3.2. Mondategységek lesüllyesztése a mondat szintje alá (kevesebb rnondategység)
3.2.1. Önálló mondategység lesüllyesztése határozói vagy melléknévi igenévi szerkezetté
3.2.2. Önálló mondategység lesüllyesztése főnévi igenévi szerkezetté
3.2.3. Önálló mondategység lesüllyesztése főnévi szerkezetté
A mondategészek összevonásáról általában elmondható, hogy jórészt fakultatív átváltási műveiét. Az alanyok azonossága lehet ugyan oka az összevonásnak, de nem teszi kötelezővé. Általában egyetlen olyan különbség sincs a nyelvek között sem a nyelvi rendszer, sem a nyelvhasználat szintjén, amely kötelezővé tenné a mondathatárok megváltoztatását a fordításban.
Bizonyos nyelvi rendszerbeli sajátosságok befolyásolhatják az összevonások gyakoriságát, mint azt az előző példákból láthattuk, de egészében a mondatok (mondategészek) határának megváltoztatására jóval ritkábban kerül sor, mint arra a műveletre, amelynek során a fordító a tagmondatok (mondategységek) határát változtatja meg. A mondategészek összevonása nyelvpártól és fordítási iránytól független általános átváltási művelet, amelyre viszonylag ritkán kerül sor, s hogy mikor, az nagyrészt a fordítók egyéni stratégiai megfontolásaitól függ.
Egészen más a helyzet a mondategységek lesüllyesztésével. Ez nyelvpártól és fordítási iránytól függő átváltási művelet. Mint láttuk, elsősorban a magyarról IE nyelvekre való fordításban megy végbe. Ha az előző fejezetben kifejtett felemeléssel egybevetjük, érdekes aszimmetriát figyelhetünk meg: lesüllyesztésre ritkábban kerül sor, mint felemelésre, "begöngyölítésre" ritkábban kerül sor, mint "kibontásra". Ennek oka az explicitáció elvének követése, ami azt jelenti, hogy a fordítók inkább több szóval fordítanak, mint amennyi az eredetiben van.
4.1. Betoldások a főnevek bővíthetőségi különbségei miatt
4.2. Alany betoldása
4.2.1. Alany betoldása a magyarról IE nyelvekre való fordításban
4.2.2. Alany betoldása az IE nyelvekről magyarra való fordításban
4.3. Tárgyi bővítmény betoldása
4.4. Birtokos jelző betoldása
4.5. Névelő betoldása
4.6. Hiányos mondatok kiegészítése
4.7. Nyomatékosító elemek betoldása
A korábban tárgyalt lexikai átváltási műveletek esetében, amikor betoldásra a forrásnyelvi és a célnyelvi olvasók háttérismereteinek különbségei miatt volt szükség, mindig gazdag jelentésű elemeket toldottunk be a fordításba. A grammatikai betoldásnál általában olyan elemek kerülnek bele a fordításba, melyek jelentésben szegények, a mondatban inkább mondatszerkesztési funkciót töltenek be, és egyes nyelvek szintaktikai lehetőségeinek különbségei miatt van rá szükség (pl. való, lévő, történő, gyakorló típusú szemantikailag üres melléknévi igenevek betoldása a bővített IE névszói szerkezetek magyarra való fordításakor). Felmerül a kérdés, miért érdemes ezeket a műveleteket tárgyalni, hiszen nyilvánvalóan kötelező és automatikus átváltási műveletekről van szó, melyeket a kezdő fordító is elvégez, hiszen ha nem végzi el, nem kap grammatikailag helyes célnyelvi mondatot.
Érdekes aszimmetria figyelhető meg azonban ugyanazoknak a grammatikai kategóriáknak a kihagyása és betoldása között. A személyes névmás, a tárgyi bővítmény vagy a jelen idejű létige betoldása a magyarról IE nyelvekre való fordításban automatikus és kötelező átváltási művelet, elvégzése nélkül nem kapunk grammatikailag helyes mondatot.
Ha azonban ugyanennek a három kategóriának a kihagyását vizsgáljuk meg az IE nyelvekről magyarra való fordításban, azt vesszük észre, hogy csak a jelen idejű létige az, amely valóban automatikusan eltűnik a magyar fordításokból, a személyes névmás és a tárgyi bővítmény kihagyása már nem tekinthető automatikusnak, a kezdő fordítók nem mindig végzik el, s ez is egyik oka lehet az IE nyelvekről magyarra fordított szövegek idegenszerűségének.